A kezdeti jetlag-et lassan legyőzve nekilátunk Bangkok meghódításának.Mivel nem ez az első alkalom, hogy itt vagyunk, ezért a Grand Palace-t, és hasonlókat kihagyjuk. A szállás nagyon jó és tiszta, van klíma, saját zuhanyzó, kényelmes az ágy is, és ingyen van a finom kávé, meg a háziak is nagyon kedvesek. Mindez 2600 ft-ért naponta...a panoráma nem az igazi - (sikátorra se néző, na de kit érdekel?).

ÓÓÓÓ, ez a Bangkok, mindig olyan nagy izgalommal jövünk ide. Hihetetlen, mennyi érzést vált ki egyszerre. Esős évszak lévén bármikor szénné ázhatsz, de cseppet sem hűt le a víz :)). Eddig megúsztuk..De 20 perc alatt leeshet Magyarország egy havi csapadékmennyisége...Ez a város annyira magával ragadó. Olyan, mint egy óriási piac, egyik pillanatban még a grillszén, vagy egy fűszer, netán egzotikus gyümölcs illata? Következőben durva csatornaszag, vagy egy kétütemű tuk-tuk (motoros taxi) bűze?

Mindez 95 fokos párával vegyítve. A csatornákban hemzsegnek a -szerintünk- radioaktív mekong harcsák, amik csak szűrik a víz tetejéről az éppen beesett ételmaradék vagy szemét számukra hasznos részét. Ezek is sokan vannak.Itt minden és mindeki olyan sokan van :).Ezt nem lehet szavakba foglalni, ezt látni-érezni-szagolni kell. Rengeteg ember van az utcákon, mindenki kofa, sofőr, vagy biztonsági őr, és úgy tűnik, sem az állam, sem a cégek nem spórolnak az alkalmazottakon. Az elektromos vezetékek is rengetegen vannak, bármelyik villanyász megirigyelhetné ezt a technikát..

 Egyik kedvenc helyünk a kínai negyed, mely a turistás Khaosan Road-hoz képest sokkal nagyobb, és sokkal változatosabb is, ide mindig visszatérünk, mindig tud újat mutatni.Ide a helyi vizibusszal mentünk, csak simán fel kell szállni a hajóra, és ott jegyet kell venni. Kemény 150 ft a jegy. Minden más önkéntes segítőt egyszerűen ignorálni kell, ők van, hogy 100 szoros (!) áron akarnak elvinni ugyanoda. A 3 legjobb közlekedési mód így a taxi (de csak bekapcsolt órával), vagy a vizibusz, esetleg a magasvasút, amiről szintén lesz még szó. Mai útvonalunk hajóval:

Útközben olyan látnivalóknál lehet kiszállni, mint a pl. a Wat Arun, melyről még fogok írni, szerintünk az egyik legszebb templom:

Thaiföldön rengeteg (15%-a a 70 milliónak) kínai él, így óhatatlanul belevegyül a kultúrájuk a thaiok életébe. De ettől csak még színesebb lesz: a kínai negyedben szinte minden egyes utca egy-egy mesterségé: van ahol csak ékszeresek vannak, máshol csak motort javitanak, és így tovább. Egyik utcában csak fűszerek, másikban csak méteráru kapható. Viszont a legeslegjobb dolog:a KAJA! Pekingi -és egyéb kacsák lógnak a kirakatokban, grilleznek a kordékon, fő a leves a kondérokban,teljesen ismeretlen dolgok rotyognak a tűzhelyeken. A sertésgyomrot nem próbáltuk ki, meg a száritott halat sem.

Órákig el tudunk bolyongani itt - bár nagy a kísértés Vikinek a fülbevalóknál-, nem veszünk semmit, hiszen most hátizsákkal vágtunk neki DK-Ázsiának minimum fél évre, és a cél, hogy minél kevesebb cucc legyen nálunk.

Hazafelé rátaláltunk egy vízautomatára, állítólag minden sarkon van, mely tisztított vizet ad, így nem kell a boltba menni vizért. A csapvíz fogyasztása erősen ellenjavallott :)

Nem szeretnélek minden nap a kiadásokkal terhelni, legyen elég annyi, hogy ma szállással együtt sem haladtuk meg a 6000 ft - ot ketten..